Vegán vagy és kisbabát vársz? Nincs ok az aggodalomra!

Reggeli rosszullét, optimális tápanyagbevitel és tejtermelés. Ezek a kérdések mind bizonytalanságot szülnek egy kismamában pláne, ha az illető még vegán étrendet is követ a terhessége alatt. De hidd el, hogy ebben az esetben sincsen semmi probléma, úgyhogy igyekszünk eloszlatni a kételyeket.

“A reggeli rosszullétekkel nem tudsz mit kezdeni, csak át kell esni ezen az időszakon.”

“Sok húst és sajtot kell enned, hogy a baba megkapjon minden fontos tápanyagot a fejlődéshez!”

“Igyál több tejet, hogy elég anyatejed legyen, amikor a baba megszületik!”

Ugyan melyik terhes nő ne hallotta volna már ezeket a “professzionális” tanácsokat várandóssága alatt rokonaitól és barátaitól? A vegán étrendet követő kismamákat gyakran buzdítják arra, hogy hagyjanak fel növényi étrendjükkel terhességük alatt kisbabájuk egészségére hivatkozva. De mégis mi igaz ebből a generációról generációra öröklődő jótanács-halmazból? Tényleg el kell szenvednünk a reggeli rosszulléteket? Valóban le kell mondanunk vegán kismamaként étrendünkről, hogy mindent megadhassunk kisbabánknak a terhesség és a szoptatás ideje alatt?

Vegán és várandós – egy csodálatos időszak

Ewa és Fabi elindultak a szülővé válás útján. Ewa hitvallásszerűen követte vegán étrendjét terhessége alatt is, azonban egyszer kivételt tett: “A terhességem egy csodálatos időszak volt, amire nagyon szívesen emlékszem vissza. Nagyon sajnálom és elgondolkodtat, amikor más nőktől ennek az ellenkezőjéről hallok a reggeli rosszullétek miatt, ők viszont ezt teljesen természetesnek tekintik. Nekem csak egyszer volt ilyen élményem, amikor a média, az orvosok és a jót akaró rokonaim intelmeinek hatására állati eredetű sajtot ettem, pedig a tej, a hús és a tojás mellett a társadalom ezt minden kismamának kötelességként írja elő. De nem maradt bent a sajt, nagyon rosszul lettem tőle. Ez volt az egyetlen ilyen alkalom az egész terhességem alatt és annyira meglepett, hogy elkezdtem felkutatni az okát. Honnan ered valójában a terhesség alatt tapasztalható reggeli rosszullét? A Wikipedia és társai teljesen haszontalanok voltak ebben a témában. Ezeket átbogarászva csak annyit találtam, hogy “a jelenség oka nem ismert” és talán a humán choriogonadotropin (HCG) nevű hormonnak tudható be. Ez viszont még mindig nagyon homályos volt, én pedig továbbra is azon tűnődtem, miért okozná ez a hormon a kismamák hányingerét, hiszen több olyan kultúra is van, ahol a várandósság alatt tünetként jelentkező rosszullétről mit sem tudnak.”

“Aztán eszembe jutott valami. Az ismert tény, hogy azok az állatok, amelyek tejéből sajtot készítenek, mesterségesen úgymond terhes állapotban vannak tartva, hogy folyamatosan, nagy mennyiségen produkálják a tejet. Ennek az állapotnak az eléréséhez olyan hormonokat használnak, amelyek egyszerűen megrendelhetőek akár az internetről is és juhoknak, kecskéknek, teheneknek és lovaknak is adhatók. A tejtermékek fogyasztásával valószínűleg ezeket a hormonokat is bevisszük a szervezetünkbe, majd rajtunk keresztül a bennünk nevelkedő kisbabához is eljutnak. Ez a felismerés vezetett el oda, hogy vizsgálni kezdjem, vajon ezeknek a hormonoknak tudható-e be a terhesség alatt jelentkező hányinger is.”

Reggeli rosszullétek: a kismama és a baba egészségének védelme

Dr. John A. McDougall amerikai orvos mélységében is kutatta ezt a kérdéskört és rendszeresen nyújt tájékoztatást az interneten, illetve tart előadásokat Santa Rosa-ban található Health & Medical Center intézményében arról, hogy a terhesség alatt jelentkező rosszullét egy védelmi mechanizmus, ami megvédi a magzatot az elfogyasztott ételben lévő káros anyagoktól. Azt is megállapította kutatásai során, hogy az emberiség történelmében hosszú ideig csak a gazdagok kiváltsága volt a húsfogyasztás, ezért sok kisgyermekeket nevelő népcsoport csak rizsből, babból, krumpliból és más növényekből készített ételekkel táplálkozott, mint például az ázsiai és latin-amerikai bennszülöttek.    

McDougall ebből arra a következtetésre jutott, hogy a terhes nők táplálkozásának alapját ideális esetben szintén ezek a növények képezik, így krumpli, rizs, bab és kukorica, valamint sárga és zöld növények és gyümölcsök fogyasztásával biztosítható az ideális tápanyagbevitel. 

A terhes nők reggeli rosszulléte és a hányás védelmet biztosít az anyukáknak és a kisbabáknak is azokkal a méreganyagokkal és hormonokkal szemben, amelyek a hús, a hal és a tojás fogyasztásával jutnak szervezetükbe – mondja McDougall. A New York Times már 2004-ben is “wellness biztosításnak” nevezte ezt a jelenséget és kifejtette, hogy a Cornell Egyetem két tudósa, Dr. Paul W. Sherman és Samuel L. Flaxman által publikált tanulmány is a problémás élelmiszerek listájának élére pozicionálta a húst. 

A Harvard Egyetem egyik tanulmánya szintén egyértelműen kimutatta, hogy a tejfogyasztás kockázatos lehet egészségügyi szempontból, ugyanis a tej hormonokkal telített és rákos betegségek kialakulásának forrása lehet. 

A Német Kockázatértékelési Intézet is kivizsgálta a húsban és tejben lévő hormonok egészségügyi hatásait és számos cikkben publikálta az eredményeket weboldalán, többek között egy “Gyakran ismételt kérdések és válaszok” lista formájában is. Az általuk eredményül kapott adatok alapján a tejtermékek ajánlott napi mennyiségének maximuma 200-250 gramm, ezt a mennyiséget meghaladva a várandós teste tehát védekezni kezd a méreganyagok és hormonok ellen rosszullétek formájában. 

A terhes nő szervezete a reggeli rosszullétekkel nemcsak a húsban és tejben lévő hormonok és méreganyagok ellen védekezik, de a hagyományos zöldségtermesztésben használt peszticidek és herbicidek ellen is. Egy nemzetközi kutatócsoport felfedezte, hogy a biogazdálkodásban termesztett zöldségek kevesebb mérgező anyagot és akár 69%-al több antioxidánst tartalmaznak, mint a hagyományos termesztésű növények. Ezt bizonyítják a brit Newcastle Egyetem 2014. július 14.-én a British Journal of Nutrition folyóiratban publikált eredményei is, mely tanulmány a szerzők szerint a bio és hagyományos előállítású élelmiszerek tápértékének eddigi legátfogóbb összehasonlítása. A kutatók – köztük a Biogazdálkodási Intézet svájci igazgatója, Urs Niggli is – a leginnovatívabb statisztikai módszerekkel értékelték ki az összesen 343 bio és hagyományos termesztésű növények összetevőit és tápértékeit összehasonlító, különálló tanulmányt. 

Hogyan kerülhető el tehát a terhesség alatt jelentkező rosszullét? Egy bio élelmiszereken alapuló növényi étrend határozottan segíthet ebben. Egy 1987-ben a Southern Medical Journal-ben publikált amerikai tanulmány 775 növényi étrendet követő, tanyaközösségben élő kismamát vizsgált és közülük csupán egyetlen nőnél jelentkeztek enyhe terhességi rosszullétek. 

Vegán étrend a terhesség és szoptatás ideje alatt

A fehérje, a vas, a B12, a folsav és a kalcium azok a tápanyagok, amelyekre minden várandós kismamának szüksége van és ezek megfelelő mértékű bevitelére figyelmet kell fordítani. Azonban a jó hír, hogy ezek mindegyike bejuttatható a szervezetbe állati eredetű termékek fogyasztása nélkül is.

Fehérje: Ez a tápanyag nagyon egyszerűen beépíthető a növényi étrendbe. Egy terhes nőnek 65 gramm fehérjét javasolt fogyasztania naponta 60 kilogrammos testsúly esetén. A zöldségek és saláták általánosan csak kis mértékben tartalmaznak fehérjét, a hüvelyesekből viszont, mint például a borsó, bab, lencse vagy szójatermékek nagyobb mennyiségben is bevihető a szervezetbe a kívánt mennyiség. Emellett a gabonafélék, mint a zab, a tönköly vagy a rozs is kiváló fehérjeforrások lehetnek. A növényi fehérjékről korábban már írtunk egy terjedelmesebb cikket, ahol sokkal bővebben foglalkoztunk a témával.

Vas: A leveles zöldségekben, szezámmagban, tökmagban, hüvelyesekben és kölesben is nagyobb mennyiségben megtalálható ez a tápanyag. Fontos megjegyezni, hogy a vas felszívódását segíti, ha kisebb mennyiségű C-vitamin társaságában fogyasztjuk, így ideális választás lehet egy salátalevélből vagy spenótból citrom- vagy narancslé hozzáadásával készített smoothie elfogyasztása. A legtöbb vasban gazdag növény folsavat, magnéziumot és kalciumot is tartalmaz, így ezek tényleg jolly jokerek lehetnek!

B12: Szervezetünk B12 vitaminjának szintjét érdemes rendszeresen ellenőriztetni akár vegán, akár vegyes táplálkozást követünk. Elterjed egy tévhit, miszerint a vegán étrend sajátossága ennek a vitaminnak a pótlása, azonban ez minden emberre igaz – főleg az anyatejes táplálás időszakában. Ezt a vitamint táplálékkiegészítők formájában tudjuk leghatékonyabban a szervezetbe juttatni.

Folsav: A folsavban leggazdagabb növények közé a sötétzöld leveles zöldségek, káposztafélék, gyógynövények, diófélék és hüvelyesek tartoznak. Ezeket ajánlott tehát fogyasztani: spenót, petrezselyem, mángold, kelbimbó, káposzta, brokkoli, dió, bab, lencse.

Kalcium: Mára már bizonyított tény, hogy szervezetünk napi kalciumszükséglete sokkal hatékonyabban fedezhető növényi élelmiszerek fogyasztásával, mint tehéntejjel, hiszen az állati tejből származó kalcium biohasznosulása alacsonyabb, mint a káposztafélékből és brokkoliból származó kalcium értéke. A biohasznosulás azt jelenti, hogy egy élelmiszerből hány %-ban jut be a tápanyag a szervezetünkbe. Mérőszáma azt mutatja meg, hogy mennyire és milyen mértékben szívódik fel egy tápanyag az emberi szervezetben és milyen mértékben áll rendelkezésre a hatás helyén.

Hogyan serkenthetjük az anyatej termelődését és előzhetjük meg a mellek dagadását növényekkel?

A tudomány és az egészségügy is egyetért abban, hogy az anyatej és a szoptatás pótolhatatlan alapot jelentenek egy csecsemő ideális növekedéséhez és fejlődéséhez, a megfelelő tápanyag-ellátáshoz, a légzőszervi és emésztőrendszeri fertőzések megelőzéséhez és az optimális testsúly fenntartásához, éppen ezért a WHO is kifejezetten azt javasolja, hogy a kisbabákat 6 hónapos korig kizárólag anyatejjel táplálják az anyukák. De mitől olyan értékes az anyatej és hogyan termelődik?

Már a terhesség alatt elkezdődik a petefészek és a méhlepény hormonjainak, a progeszteronnak, az ösztrogénnek és a prolaktinnak a termelődése az agyban és később ezek lesznek az anyatej termelődésének felelősei is. Az oxitocin hormon pedig az anyatej megfelelő áramlásáról gondoskodik.

Az anyatej alapvetően egy csodálatos táplálék, amely tartalmazza az újszülött számára szükséges összes fontos tápanyagot. Ezek főként a fehérjék, zsírok és szénhidrátok (főleg a természetes tejcukor). Vitaminok, ásványi anyagok, nyomelemek és védekezéshez szükséges anyagok egészítik ki ezt a három fő összetevőt. Az anyatej összetétele folyamatosan változik és alkalmazkodik a kisbaba korához és neméhez igazodva.   

A vegán kismamákat gyakran éri az a vád, hogy tejük kevésbé tápláló, mint a vegyes táplálkozást követő anyukák anyateje, de mindenképpen hangsúlyoznunk kell, az édesanyák teste a világ minden pontján anyatejet termel és ezzel táplálják gyermekeiket függetlenül attól, hogy milyen életmódot és étrendet követnek. Miért terjednek továbbra is a szüleink, rokonaink és barátaink által adott jótanácsok? Miért gondolják azt, hogy tejmentes és húsmentes étrend mellett nem tudjuk megadni gyermekünknek a számára szükséges tápanyagokat, ha egyszer minden kontinensen és kulturális közegben ugyanúgy működik a testünk?  

Mint arról cikkünk elején is beszámoltunk, számos tudományos kutatás bizonyítja, hogy a tehéntej és a húsfogyasztás egészségügyi kockázatokkal járnak, de ezek nemcsak a reggeli rosszullétek felelősei, fájdalmas mellduzzadást is okozhatnak kismamák esetében. 

Egy felnőtt ember által elfogyasztott ösztrogén hormon 60%-a a tehéntejből származik. Az ösztrogén természetes módon van jelen a tejben és megtalálható a húsban is. Ismert tény, hogy az ipari állattenyésztésben ösztrogént adnak az állatok takarmányához annak érdekében, hogy növeljék a haszonállatok zsír- és vízvisszatartását. A hús- és tejfogyasztás miatt megnövekedett ösztrogénszint az egyik oka annak, hogy a szoptató nőknél magasabb prolaktin érték figyelhető meg – ez pedig, ahogyan azt írtuk az imént, az anyatej termelődésének egyik hormonja.   

Összevetve a fentieket tehát valóban kimutatható egy tejfogyasztás és anyatej-termelés közötti kapcsolat a tejben található hormonok miatt, de mi történik ha valaki túlzott mennyiségű tejet fogyaszt? Prolaktin túltermelődés és túlzott anyatejtermelés alakul ki a szervezetben, ennek pedig gyakori következménye a fájdalmas mellduzzadás és gyulladás, ami nem tervezett leválasztáshoz vezet.

Mellduzzadás: A gesundpedia.de portál részletesen bemutatja ennek a jelenségnek a kialakulását, megelőzési javaslatait és kezelési módszereit is a „Mastitis” (mellgyulladás) című cikkében és további szakirodalmat is ajánl a témában. Dr. Pract. Med. Sidonie Achermann „Prolaktintúltengés” című, eesom.com oldalon megjelent publikációja orvosi oldalról közelíti meg ezt a kérdéskört. Vegán étrendet követő anyukák esetében ugyan nem áll fenn a jelenség kialakulásának veszélye, vegyes étrendet követő kismamáknak több esetben javasolnak növényi étrendre történő áttérést a probléma megszüntetésére, nagyon magas sikeraránnyal.

Mindazok számára, akik aggódnak anyatejük mennyisége és összetétele miatt, léteznek növényi alternatívák, melyek mellékhatások nélkül serkentik az anyatej képződését. Ilyen lehet például az édeskömény, málnalevél, csipkebogyó, citromfű vagy a közönséges ánizs is. Érdemes ezeket kipróbálni és így fenntartható a vegán étrend a legszebb időszak, a várandósság és szoptatás ideje alatt is.

@VegStyle az Instán
This error message is only visible to WordPress admins

Error: No feed with the ID 1 found.

Please go to the Instagram Feed settings page to create a feed.

Press ESC to close