Az a bizonyos bogár a fülben

The Game Changers

Mindenki életében van egy-egy olyan pillanat, ami beleég az elmébe és amitől nem szabadul, akkor sem, ha szeretne – hozzanak magukkal akár pozitív, akár negatív érzéseket a képkockák. Ezek között is akadnak olyanok, ahol nem maga a jelenet vésődik be, hanem egy ötlet, gondolat vagy egy érzés és valahogy utána megváltozik valami.

Ezek általában sorsfordító vagy változást előidéző eseményekhez köthetőek és néha magunk sem tudjuk miért vagyunk képesek felidézni őket részletes pontossággal akár évekkel később is. Számomra egy ilyen élményt jelentett a The Game Changers dokumentumfilm megnézése is, bár nem is sejtettem, hogy egy lavina indul el ezt követően a gondolataimban és a mindennapjaimban. Mert tudjátok, hogy van ez… Mindig azzal a bogárral kezdődik a változás, ami ott motoszkál bennünk egészen addig, amíg el nem éri célját…

Ajánlás útján találtam rá a dokumentumfilmre, amit a Netflix kínálatában lehet megnézni és könnyed szórakozás és edukáció reményében nyomtam rá a lejátszás gombra. Hogy mire gondoltam? Arra, hogy szélesítem a látókörömet, nyitottabb leszek a világra és könnyebben azonosulok majd azokkal az emberekkel, akik úgy döntenek, nem fogyasztanak állati eredetű termékeket – nevezzék ezt veganizmusnak vagy “pusztán” növényi étrendnek. 

Igen, ekkor még én is a “normális”, úgynevezett vegyes táplálkozás szerint étkeztem és nem is éreztem igényt arra, hogy ezen változtassak. De ugye ott voltak a feltételezett és bebizonyosodott ételérzékenységek, melyeknek köszönhetően már nem fogyasztottam hagyományos tejterméket, csak a laktózmentes változatokat és egy vidéki vasárnapi ebéd vagy kifőzdés elhajlás után a kóla után nyúltam, hogy megszabaduljak a kínzó panaszoktól. De persze ez mind “normális” volt, így éltem a kis életemet tovább. Aztán felvillant ez a James Cameron produceri közreműködésével készült dokumentumfilm és folyamatosan úgy éreztem magam, mint aki többet kapott annál, mint amire jegyet vett.

Elkezdődött a The Game Changers és kapásból az arcomba nyomott néhány olyan kisportolt férfitestet, hogy leesett az állam. Nem tudom miért, de korábban azt gondoltam, hogy a pusztán növényi ételeket fogyasztó emberek gyengék és maximum könyvtárosi vagy tudományos munkakörökben tudtam őket elképzelni, élsportolóként biztosan nem. A filmben pedig sorra szólaltatták meg a sikeresebbnél sikeresebb sportolókat, mint például James Wilkst, Arnold Schwarzeneggert vagy Lewis Hamiltont, akik növényi étrendet követnek, én pedig nem győztem hüledezni a látottakon és hallottakon. Egyértelműen megdőlt bennem egy olyan sztereotípia, aminek a kialakulását semmilyen információval nem tudtam alátámasztani, mégis nehezen tudtam tőle elvonatkoztatni. 

Aztán a film folytatódott és záporoztak a történelmi és kutatási tények, mint például, hogy a római maradványaiból vett minták alapán kimutatható, hogy ezek az edzett harcosok vegetáriánus étrendet követtek, vagy az olyan felfedezések, melyek bizonyítják, hogy az emberi állkapocs és fogazat nem húsfogyasztásra lett teremtve és a kezdetekkor lehetősége sem volt az embernek rendszeresen húshoz jutni. Itt már azért éreztem magamban a rácsodálkozást egy új világra, amit egyre inkább értelmezni tudtam és elkezdtem megérteni azokat az embereket is, akik húsmentes életmódra váltottak.

De itt persze még nem volt vége az “előadásnak”, hiszen a dokumentumfilmben több olyan vizsgálatot is elvégeztek, ahol a húsfogyasztás közvetlenül szervezetünkre gyakorolt hatásai kerültek szemléltetésre. És számomra itt jött az a fordulópont, ahol az a bizonyos bogár útjára indult. Félreértés ne essék, semmilyen problémám nincs az állatokkal, lájkolom is a vicces videókat és megmosolyogtat a cukiságuk, de ha a szívemre teszem a kezemet, be kell ismernem, hogy a húsfogyasztást soha nem hagytam volna el miattuk. Na de ha az egészségemről van szó, az egy egészen más helyzet. Ez dokumentumfilm rávilágított olyan tényekre és kutatási eredményekre, amelyek bizonyítják, hogy a vegyes étrend nem feltétlenül jó a testemnek és nem úgy szolgálja a szervezetemet, mint a növények fogyasztására épülő életmód. Ha meg nem is betegszem a húsfogyasztástól, mert azért az egy soktényezős folyamat eredménye, a film végére abban egészen biztos lettem, hogy tehetnék többet is egy fenntarthatóbb, egészségesebb életért és világért.

Mert ugye az is kiderült, hogy ez a téma nem csak rólunk, egyénekről, egészségről és az állatvédelemről szól. Arról is szól, hogy van egy Föld nevű bolygónk, aminek nem teszünk jót az ipari állattartással és ami már jó ideje elszenvedi kimeríthetetlen fogyasztási igényünket.

Amikor a film véget ért, még ültem ott csendben egy darabig. Elmélkedtem a kapott információkról, az áldozatok “súlyáról”, amiket egy ilyen életmódváltás követel és arról is, hogy az ilyen filmeket miért nem játsszák le az iskolákban edukációs céllal, bemutatva, hogy lehet másképpen is élni. Ennek az élménynek már 2 éve és a bogár a fülemben még sokáig nem nyugodott. Addig nem, amíg nem ért célt és nem változtatta meg a nézeteimet az egészséges életmódról, a fenntarthatóságról és amíg meg nem született a vegstyle.hu, aminek egyik bejegyzését éppen most olvastad el. 🙂 

@VegStyle az Instán
This error message is only visible to WordPress admins

Error: No feed with the ID 1 found.

Please go to the Instagram Feed settings page to create a feed.

Press ESC to close