Cseréld hüvelyesekre a vörös húst!
A British Journal of Nutrition egy újabb táplálkozástudományi kutatás eredményeit publikálta, melyben a borsót és fava babot tartalmazó étrend előnyeit vizsgálták. És, hogy milyen eredmények születtek? Nagyon is ígéretesek! Az ezeket a zöldségeket tartalmazó étrend nemcsak, hogy biztosította a szükséges aminosavak szervezetbe jutását, de a csontanyagcserére sem volt negatív hatással.
A magyar konyha köztudottan hús fókuszú, még annak ellenére is, hogy számos, eredendően vegán fogás is megtalálható benne. A hagyományaink és gasztronómiánk (sajnos) szerves része a különböző húsok fogyasztása, legyen szó szárnyasokról, halakról, sertésről vagy akár marháról. Magyar ember nem válogat, igaz? A vegán étrend természetesen mindegyiket mellőzi, és éppen emiatt kapott szárnyra az a sztereotípia is, hogy egy tápanyagokban szegény életmódról van szó, tele hiánytünetekkel és egészségügyi következményekkel.
A Helsinki Egyetem agrártudományok és erdőgazdálkodás tanszékének docense, Suvi Itkonen vezette kutatás két csoport fiziológiai eredményeit figyelte és hasonlította össze 6 héten keresztül.
A tanulmány célja az volt, hogy a “Planetary Health Diet”, vagyis a bolygónk és szervezetünk számára is kedvező hatású étrend előnyeire hívják fel a figyelmet, ami lényegében a vörös és feldolgozott húsok táplálkozásunkból történő kivezetésével jár. Ez az étrend a fehérjét növényi alapú forrásokkal biztosítja, így teljes kiőrlésű gabonában, gyümölcsökben, zöldségekben, magvakban és hüvelyesekben gazdag táplálkozást jelent.
“A Planetary Health Diet étrend kialakításánál a vörös és feldolgozott húsok elfogyasztott mennyiségének csökkentését illetően egy felső értékét határoztuk meg, miközben Finnországban őshonos hüvelyesekkel helyettesítettük azokat, hogy a fehérjebevitel biztosított legyen.”- mondta a kutatást vezető Itkonen. “Érdemes kiemelni azt is, hogy a csontok egészségét sem veszélyeztette ez az étrendbeli változás.”
A kutatást “BeanMan” névre keresztelték és 120 finn férfi részvételével zajlottak a vizsgálatok 6 héten át. Az első kontrollcsoport 760 gramm vörös és feldolgozott húst épített be az étrendjébe, ez pedig a teljes fehérjebevitel 25%-át kellett, hogy kitegye. Ez az érték úgy került meghatározásra, hogy egy átlagos finn férfi fehérjebevitelét vették alapul.
A második csoport tagjai jelentősen változtattak étrendjükön és étkezési szokásaikon, ugyanis fehérjebevitelük 20%-át hüvelyesekkel kellett megoldaniuk, ehhez pedig a borsó és a fava bab volt a javasolt forrás. A maradék 5%-ban (ez volt a Planetary Health Diet által meghatározott felső érték) megengedett volt a vörös és feldolgozott húsok fogyasztása, ez az összes fehérjebevitelből maximum 200 grammot jelentett.
A kutatásban vizsgált időszakban nem fogyaszthatott egyik csoport sem plusz mennyiséget a vörös és feldolgozott húsokból, ahogyan más hüvelyes zöldség sem kerülhetett az ételekbe.
Lássuk az eredményeket!
A másfél hónap elteltével semmiféle eltérés nem mutatkozott a csontképződést minősítő mutatókban, ahogyan a kalcium és D-vitamin szint is egyenletes maradt mindkét vizsgált csoport esetében, javasolt értékhatáron belüli értékekkel. Az egészséges életvitelhez szükséges fehérjék és aminosavak is elérték a javasolt szintet mindkét csoport esetében, így ezeket az eredményeket figyelembe véve egyértelmű volt a kutatócsoport következtetése és javaslata a vörös húsok fogyasztásának korlátozására, vagy akár kiiktatására étrendünkből. Ha a bolygónak jót teszünk vele és mi is egészségesek lehetünk, mi lehet még a kérdés?
“A vörös húsok fogyasztásának csökkentése hihetetlenül fontos környezeti szempontból!”, nyilatkozta Itkonen.
A kutatás eredményei csak erősíthetik a növényi étrendek növekvő népszerűségét, hiszen sokan környezetvédelmi szempontok miatt váltanak életmódot és térnek át az állati eredetű termékektől mentes étrendre. Sok országban, többek között a finneknél is csökken a vörös húsok és tejtermékek ajánlott fogyasztási mennyisége, így nem meglepő, hogy az ilyen típusú kutatások a trendek megerősítéséül szolgálnak.
Amellett, hogy a “BeanMan” nevet viselő kutatás határozottan bizakodásra ad okot számunkra, az ennek otthont adó egyetemen a jövőben is folytatni tervezik a témában indított vizsgálatokat és teszteket, melyekkel a lipid anyagcserére, a bél egészséges működésére és a megfelelő tápanyagbevitelre fognak koncentrálni.
Mi másra jó még a bab és a hüvelyes zöldségek?
Bár Itkonen kutatása a csontokra és fehérjebevitelre összpontosított, a múltban számos egyéb kutatócsoport felfigyelt már a hüvelyes zöldségek pozitív élettani hatásaira.
Az egyik Food Research International által közzétett kutatás adatai például azt bizonyították, hogy a pinto bab gyulladáscsökkentő, a fekete bab pedig nagyon gazdag antioxidánsokban, fogyasztásuk pedig szebb bőrt eredményez.
A fentihez hasonlóan a The Journal of Nutrition is leközölt egy kutatást, miszerint a fava babban található peptidek hasznosabbak az izmok kondicionálása során, mint a tejből érkező fehérjék.
Fogyni szeretne? A bab ebben is segíthet! A Journal of Medicinal Food által publikált kutatás eredményei szerint ugyanis a magas kalóriatartalmú húsok burgonyára és babra cserélése súlycsökkenéssel járhat kiegyensúlyozott tápanyagbevitel mellett.
Ha már a hüvelyesek pozitív egészségügyi hatásairól beszélünk, nem hagyhatjuk figyelmen kívül a kék-zónás területeket sem. A kék-zóna címke a világ azon régióit jelöli, ahol az emberek a legnagyobb eséllyel élik meg a 100 éves kort, vagy akár haladják is meg azt. És, hogy mi a közös ezekben az egymástól távol eső területekben? Sok a párhuzam, de az egyik határozottan az, hogy a lakosok étrendjében fontos szerepet kapnak a babfélék és hüvelyesek.
A VegNews megkérdezte a témában Anna Herby-t is, aki a PCRM (Physicians Committee for Responsible Medicine) egészségügyi és szociális részlegének táplálkozási edukációért felelős szakértője. Herby elmondta, hogy “a babfélék kiváló ételek, melyek nagyban hozzájárulnak a hosszú életéhez rendszeres fogyasztás esetén”, majd hozzátette, hogy “rengeteg előnnyel jár a fogyasztásuk, beleértve a jobb vércukorszintet, alacsonyabb koleszterinszintet és az emésztőrendszer optimális baktériumegyensúlyát is”.
Szerencsére a babbal készült ételek kis hazánkban is népszerűek és vegánként sem kell lemondanunk a hagyományos, magyaros ízekről. Szóval mire vársz? Dobj össze egy vegán babgulyást, hiszen még a receptet sem kell keresgélni! Hamis (vegán) babgulyás
