Klímaváltozás kontra állatvilág

Egy új tanulmány rávilágít, hogy az éghajlatváltozás káros következményekkel jár az állatokra, beleértve az élelmezés céljából tenyésztett fajokat is.

A CABI Reviews legutóbbi tanulmányából kiderül, hogy a klímaváltozás nemcsak az emberek és a növények, de rengeteg állat számára is károkat hoz magával, beleértve a házi kedvenceket, teheneket, de akár az afrikai elefántokat is.

A kutatást Edward Narayan, az Ausztráliában található queenslandi egyetem állattudományi karának docense vezette és a projekt azt volt hivatott mélyrehatóan bemutatni, hogy milyen sokrétű az a problémahalmaz, amit a klímaváltozás okoz az állatvilágot érintően. Ezeket a hatásokat 5 kategóriába sorolták: 

  1. Táplálkozás
  2. Környezet
  3. Viselkedés
  4. Fizikai egészség
  5. Mentális egészség

A tanulmány rávilágít arra, hogy sürgősen meg kell határozni a prioritásokat az élelmiszerként felhasznált állatok, házi kedvencek, valamint a természetvédelmi területeken és állatkertekben élő állatok védelme érdekében.

Az éghajlatváltozás hatásaival szemben kimondottan érzékeny állatok közé tartoznak a tyúkok, a szarvasmarhák, a denevérek, a zebrahalak, egy ausztrál békafaj (Ranoidea wilcoxii), a koalák és az afrikai elefántok is.

Hogyan hat a klímaváltozás a tehenekre?

Az talán senkit sem lep meg, hogy az élelmiszerek előállítása, és ezen belül is leginkább az állattenyésztés óriási hatással van a környezetünkre. De az már sokak számára meglepő tény lehet, hogy a hőmérséklet emelkedése mennyire negatívan érinti a tejtermelési célra tartott teheneket, akik akár 35%-kal kevesebb tej produkálására képesek az időjárás kedvezőtlen alakulásának köszönhetően. Emellett a hő okozta stressz rontja a tehenek laktációs teljesítményét, gyengíti az immunrendszerüket és borjaik egészségére is negatív hatással van.

De nemcsak a tehenek járnak rosszul egy klímaváltozással sújtott farmon, hanem szárnyas társaik is. A madarak általánosságban is rosszul viselik a magasabb hőmérsékletet, de a kifejlett, kimondottan hústermelési céllal tartott csirkék még inkább szenvednek tőle korlátozott hőszabályozási képességük miatt. Ennek sajnos tünetei is jelentkeznek esetükben úgy, mint a lihegés, csökkentett aktivitási szint és fokozott folyadékigény.

Míg a kutatók olyan enyhítő technikák alkalmazását javasolják, mint az állatok aktivitásának és kérődzési idejének figyelemmel kísérése, valamint napernyők, locsolórendszerek és klímaberendezések használata az állatok hűtésére, a szakértők régóta megkérdőjelezik az állatok táplálékként való felhasználását, mivel az iparág jelentős mértékben hozzájárul az éghajlatváltozás globális problémához.

Egy nemrégiben készült, Nature Food által publikált tanulmány megállapította, hogy 2000 és 2019 között az élelmiszerekhez kapcsolódó üvegházhatású gázok kibocsátása 14 százalékkal nőtt, és a megnövekedett kibocsátás 95 százalékáért az állati eredetű élelmiszerek, mint a marhahús (32%) és a tejtermékek (46%) előállítása a felelős. 

A vadvilágra gyakorolt hatások

Amellett, hogy a haszonállatokat érintik ezek a negatív környezeti hatások, egy új, állatjóléti kutatás arra is rávilágít, hogy a szárazság és az erőforrások szűkössége jelentősen hozzájárul az elefántok, különösen az afrikai elefántok halálozásához is, mivel naponta hatalmas mennyiségű élelemre és vízre van szükségük. Az előrejelzések tárgyát képező, egyre gyakrabban jelentkező aszályok miatt a víz és a növényzet elérhetősége csökken, ami az elefántok halálozási arányának növekedéséhez vezet.

Sajnos az erszényesek sem jártak jobban, ott a koalák vannak a legnagyobb veszélyben. Náluk növekvő energiafelhasználást tapasztaltak, hogy a testhőmérsékletüket a magasabb átlaghőmérséklet ellenére is a megszokott szinten tudják tartani. És ha ez még nem lenne elég, a változó éghajlati tényezők táplálékaik minőségét is negatívan érintik, ami szintén veszélyeztetheti fennmaradásukat.

Kedvenceink kapcsán sem nyugodhatunk meg, ugyanis őket is rosszul érinti a nagy meleg. 

A tanulmányból kiderül ugyanis, hogy bizonyos kutyafajták különösen érzékenyek a hőgutára, a forrósággal kapcsolatos betegségek például a vezető halálokok között szerepelnek a katonai kutyák esetében. A gazdik 87 százaléka számolt be arról, hogy meleg időben kevesebbet tornáztatja kutyáját, ez pedig esetleges egészségügyi problémákhoz és hosszútávon a kutyák szerepének megváltozásához vezethet társadalmunkban.

Az állattenyésztés éghajlati hatásai

A tanulmány azonnali cselekvésre szólítja fel olvasóit, ugyanis csak akkor tudjuk elkerülni a klímaváltozás katasztrofális következményeit, ha új törvényeket és szabályozásokat vezetünk be ebben a témában. Ami azonban az állattenyésztést illeti, egyre több kutatás bizonyítja, hogy az állatok élelmiszerként való tenyésztése – legyen a cél hús, tojás vagy tej előállítása – sokkal károsabb a környezetre, mint a növénytermesztés.

Vannak olyan területek, ahol a katasztrofális következmények már be is következtek. 

Tavaly 2000 éves története során először fordult elő, hogy a francia sajtgyártó cég, a Salers, már nem tudta Franciaországban gyártani termékeit. Ennek oka az volt, hogy a klímaválság okozta aszály lehetetlenné tette ennek a sajtnak a előállítását. Ahhoz ugyanis, hogy eredeti Salers sajtnak (appellation d’origine protégée) hívhassák a terméket, 75%-ban olyan tej felhasználásával kell készülnie, ami a Auvergne tartományban legeltetett tehéntől származik. 76 gazda vallott kudarcot a megfelelő minősítésű tej szállításával kapcsolatban, mert teheneik nem tudtak eleget legelni és elég tejet előállítani.

Tavaly az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) kiadott egy jelentést, amely arra figyelmeztetett, hogy az emberiség kifut az időből, ha a legrosszabb forgatókönyv elkerülése a cél. A metán kibocsátást, melynek nagy része az állattenyésztésből származik, 2030-ig harmadára kell csökkentenünk, hogy meg tudjuk menteni a Földet. A jelentés azt is hangsúlyozta, hogy ehhez a kormányok támogatására is szükség van, hiszen szabályozásokkal kell átalakítani az emberek fogyasztási szokásait, elmozdítva a súlyt állattenyésztésről.

„Válaszút elé érkeztünk”, mondta az IPCC elnöke, Hoesung Lee. 

“A jelenben meghozott döntéseink egy élhető jövőt biztosíthatnak. Rendelkezünk a felmelegedés korlátozásához szükséges eszközökkel és tudjuk, hogyan kell visszafogni a melegedést.”

Azt, hogy a fenti jelentések hatására milyen intézkedések indulnak el kormányzati szinteken nyilván nem láthatjuk még, de az bizonyos, hogy napjainkban a fogyasztási szokásaink hatalmas átalakuláson mennek keresztül és az egyre csak gyűlő adatokat és kutatási eredményeket elnézve, csak reménykedhetünk, hogy ezeket a törekvéseket több támogatni fogja a gazdasági és a politikai rendszer.

@VegStyle az Instán
This error message is only visible to WordPress admins

Error: No feed with the ID 1 found.

Please go to the Instagram Feed settings page to create a feed.

Press ESC to close